Kápolna a nyírfák között, Pásztorbükk,2012 októbere...
Újjáépül a pásztorbükki kápolna. Csíkszentdomokos felett, Báthori Endre bíboros-fejedelem meggyilkolásának helyszínén, az emlékkereszt mellett szorgos kezek munkálkodnak, vasárnapra, a pásztorbükki búcsú napjára befejezik a kis fakápolna befedését. Az új épület fundamentumában a régi kápolna alapkövei is helyet kaptak.
Verőfényes októberi délutánon haladunk Kristó Róbert fotóriporter kollégámmal a tengerszint felett 1108 méteren található pásztorbükki emlékkereszt felé. Csíkszentdomokos utolsó házát elhagyva, a Szabó-patak völgyén tartunk felfelé. Az út melletti erdők és kaszálók csendet, békét árasztanak, s bár nincsen semmilyen turistajelzés, nem tévedünk el, annak ellenére, hogy mindketten csak egyszer-egyszer, évekkel ezelőtt jártunk itt. A 40 perces gyalogutunk során csak néhány fakitermelővel találkozunk, de távolból hallatszik a juhnyájat terelgető pásztorkutyák hangja. Úti célunk felé közeledve, az erdőben gyanús hangokra lettünk figyelmesek, de csak a tisztásra érve, a kőkereszt mellett derült ki, ácsok dolgoznak itt fent, kápolna épül Pásztorbükkben.
Báthori Endre meggyilkolásának helyszínén 1816-ban egy fakeresztet állítottak a szentdomokosiak, és egy kicsi kápolnát építettek, mely később leégett. Vámszer Géza 1936-ban a fakeresztre vésett szöveget még leolvasta. Ez a következő volt: „Báthori cardinal, Erdélyi Fejedelme,/ Életét itt végezte, végső veszedelme/ Tulajdoníttatik Nagy Kristály Andrásnak,/ Mikor egy híja volt ezerhatszáznak,/ S azután tizenhét és kétszáz esztendőkkel/ Tétetett e kereszt, hogy lenne örök jel”. A kereszt alsó részén pedig: „Tette e keresztet Puskás Tamás papunk/ Mikor ezernyolcszáz tizenhatot írtunk”. Az 1816-ban állított fakereszt ma a szentdomokosi templom kerítőfalán belül található, kint Pásztorbükkön pedig 1999-ben, a szomorú esemény 400. évfordulóján márványlapos, kőből készül síremléket állítottak, amelyre a Vámszer által lejegyzett szöveget hűen átmásolták.
Kellemes meglepetésünkre az épülő kápolna mellett Ferencz Alajos csíkszentdomokosi polgármesterrel találkozunk. Nem leplezi, számára is meglepetés a sajtó képviselőinek érkezése. „Isten nyugtassa, Bálint Lajos érsek úr gyűjtette össze a régi kápolna alapköveit. Ezekből egy magas alapot készítettünk, rá épült az új kápolna. Idénre a tartószerkezet, az oszlopok és a tetőzet készült el" – meséli Ferencz Alajos. A kápolna padlózatának kőburkolata van, és egy szép kis kőoltár is készült. Megtudtuk, hogy a munkálatokra nem költöttek közpénzt, a szükséges összeg egy részét különböző pályázatokon nyerte Csíkszentdomokos, és számos anyagi támogató is besegített. A csíkszentdomokosi polgármester szerint a legfontosabb, hogy az emlékhely megmaradjon az utókornak, az itt történt szomorú esemény ne felejtődjön el.

Történelmi háttér 
Szomorú emlékhely Pásztorbükk. 1599. november 3-án itt gyilkolták meg Báthori Endre erdélyi fejedelmet, bíborost, aki a Nagyszeben melletti sellemberki vesztes csatát követően Lengyelország felé menekült. Az események 1597. december 23-án kezdődtek, amikor Báthori Zsigmond lemondott Erdély trónjáról és helyére az erdélyi rendek Báthori Endre bíborost választották meg. (Báthori Endrét gyakran Andrásként említik. Ennek az a magyarázata, hogy a 16. század végén az okmányok hivatalos nyelve a latin volt. Így a fejedelem latin neve Báthori Andreas, ami inkább az Andráshoz hasonlít.) Rudolf, az osztrák császár nem ismeri el Báthori Endrét fejedelemnek, így tudtával és pénzbeli segítségével Mihai havasalföldi vajda betör Erdélybe. A fejedelem sebtében hadat gyűjt Mihai ellen. 1599. október 28-án a Szeben melletti Sellenberk falunál Báthori Endre főkapitánya, Kornis Gáspár vereséget szenvedett, maga is fogságba esett. A vajda seregében több ezer székely is harcolt, mivel a Báthoriak által visszavont szabadságjogaikat ígérte cserébe. A 33 éves bíboros-fejedelem elhagyta a csatateret, azzal a szándékkal, hogy Moldván át Lengyelországba megy, s trónja visszafoglalására onnan sereget hoz. A csíkiak október 31-én az itt áthaladó fejedelmet megtámadták, aki Pásztorbükk felé menekült. A szájhagyomány szerint az egyik esztenánál Endre italt kért, a pásztor savóval kínálta, amit a fejedelem elfogyasztott, s a pásztort vízért küldte. A karcfalvi Balázs Mihály – a későbbi Ördög Balázs – emberei ráakadtak a pásztorra, aki elárulta a fejedelmet. Ördög Balázs három társával a fejedelemre támadt, aki hősiesen védekezett, támadóit súlyosan megsebesítette. A fejedelem összeesett, s még élt, amikor gyűrűs ujját levágták, aztán fejét vették és Mihai vajdához küldték.

Pápai átokA bíboros-fejedelem meggyilkolása miatt VII. Kelemen pápa átokkal sújtotta Csíkszentdomokost és Felcsíkot, száznapos böjtöt rendelt el, és hosszú ideig nem adott papot nekik. A vétkes falvak lakói azonban továbbra is tartani akarták a vallásukat, s a megvonás évei alatt más falvak papjait hívták el keresztelni, esketni, temetni. Idővel úgy érezték, hogy megbűnhődtek tettükért, s a szomorú esemény óta, bűnbánatuk jeleként minden esztendőben október második vasárnapján búcsút tartanak a pásztorbükki helyszínen. A régi szentdomokosiak azt mesélik, hogy a gyilkosság helye évekig átkozott volt, sokáig a földből vér fakadt ki itt, ha levágtak egy fát. Az elhantolt fejedelem fejfája helyén nyírfa nőtt. Azt tartják, hogy itt – anélkül, hogy bárki újat ültetne – mindig kihajt egy fiatal nyírfa, ha a korábbi megöregszik, elkorhad. Annak a Kristály családnak a tagjai pedig, akik a gyilkosságot elkövető ágból származnak, a templomban a mai napig nem szabad elöl és jobboldalt üljenek. A domokosiak szerint a jó Isten megbocsátott a hagyományaihoz ragaszkodó, római katolikus vallású székelyek lakta nagyközségnek, és ennek köszönheti a falu nagy szülöttjét, a szentként tisztelt Márton Áron püspököt.

Az idei búcsúVasárnap, október 14-én tartják az idei búcsút és vezeklést Pásztorbükkön. Az alkalomból keresztalja indul Csíkszentdomokosról a történelmi jelentőségű emlékhelyre, ahol addigra tető alá kerül az újjáépülő kápolna. Az ünnepi szentmise 13 órakor kezdődik, Szentdomokosról a keresztalja délelőtt tíz óra körül  indul.