Az ünnepek megtörik a kifakult hétköznapok rendjét. Lelassítanak, elcsendesítenek. Advent, a karácsonyi előkészületek ideje, testben és lélekben is a várakozásé ez az időszak, melynek kezdete Szent András naphoz (november 30.) legközelebb eső vasárnap, majd eljutunk a Szentestéhez, megemlékezve Urunk születéséről.

A Karácsony varázslatos ünnep mindenki számára, de igazán angyalt várni, angyalt lesni a gyerekek tudnak a legjobban. Szárnyaló, színes képzeletük a legnagyobb természetességgel képes előhívni a mesét és azt valóságként megélni. Emlékszem ez velem is megtörtént, amikor kishúgommal, sötétedés után, kíváncsian az ablak előtt elhúzott tüll-függöny mögött aranyhajú, csillogó ruhás angyalokat láttunk repdesni.

„Olyan jó néha angyalt lesni
s angyalt lesve a csillagok közt
Isten szekerét megkeresni.
Ünneplőben elébe menni,
mesék tavában megferedni
s mesék tavában mélyen, mélyen
ezt a világot elfeledni.”
Wass Albert

Szokásainknak a régiségben kialakult rendje, ritmusa volt. A dolgos hétköznapokat felváltotta a szombat-vasárnap. Az ember tisztába öltöztette a lelkét, ünnepi ruhát öltött magára és megpihent. A déli harangszó után terített asztalhoz ültette családját, közben beszélgettek egymással. A mai ember máshogy él. Hagyja elveszni ünnepeit. A napi rohanás, a munka fedőneve alatt versenyt fut az idővel, prédának odadobva pihenőidejét, szabadságát, fizikai és szellemi újjászületésének lehetőségét. Eladja a vasárnapjait és ünnepnapjait. Elfelejti, elhanyagolja szokásait, kevés időt szánva családjára, környezetére, önmagára. Lassan eltompult, igénytelen, kiégett robottá válik.

Az ünnepeket nem a naptárak írják elő, az ünnepeket magunknak adjuk, ünnepélyessége csak akkor van, ha mi akarjuk! Nem járunk ismeretlen utakon, ha hagyományainkat tiszteljük és gyakoroljuk, utat mutatva gyermekeinknek is. Szerencsés még az a generáció, aki közvetlenül kapott élményanyagot, annak könnyebb továbbadni is. Soha ne feledjük, kellemes fáradság szeretteinkkel együtt ünnepelni szeretetet adva és kapva! Vállaljuk, legyünk részesei, ne várjuk mástól a hangulatot, minden korosztály tud valamit tenni ennek érdekében! Az ajándék legyen figyelmesség, személyre szabott és mértéktartó!

Ez az időszak az elcsendesedésé, lelki számadás magunk felé, s legyen egyben az építkezés ideje is, a tervezgetés kis és nagy céljaink elérésében.
Ünnepeljünk szívből, kívánom mindenkinek! Ha égnek az ünnepi gyertyák az asztalokon, érezzük a finom sütemény és a fenyő illatát és békesség van bennünk ,megérkeztünk elfogadni és tisztelni a teremtett világot. Úgy legyen!

Barna Beatrix
Megjelent az Arany Tarsoly magazin 2009. decemberi számában
forrás:Szeretlek Székelyföld