Betlehem- Kosza Endre Csíkszentdomokos https://www.facebook.com/kendrefa
Fontos, hogy lelkileg is készüljünk az ünnepre, nem csak a külsőségeket tartjuk szem előtt – vallják azok az asszonyok, akik az egyik legszebb adventi ájtatosságot gyakorolva várják Jézus eljövetelének ünnepét. A Krisztusra várakozást, elcsöndesedést, a közösségbe tartozás érzését segíti, ha valaki időt szakít erre a különös együtt-imádkozásra, együtt-elmélkedésre.
Karácsony közeledtével a sok-sok előkészület, olykor fölösleges kapkodás, semmitmondó, túlzott csillogás gyakran elfojtani igyekszik a lelki ráhangolódást, a belső odafigyelést, a Jézus születésére való igazi rácsodálkozást. Szerencsére szép számmal vannak a vidéki és csíkszeredai római katolikus egyházközségekben olyanok, akik aktívan gyakorolják az adventi lelki töltekezés sok szép formáját. Ezen lehetőségek egyike a Szállást keres a Szent Család népi ájtatosság. szokásnak. Ezek az emberek nem tesznek egyebet, mint házról házra járva hajlékot keresnek a Szent Család számára. A szokás szerint kilenc család vagy éppen kilenc asszony alkot egy „bokrot”, s esténként más és más „bokorhoz” viszik a templomban előzetesen megáldott Szent Család-képet, amely előtt imádkoznak és énekelnek. A találkozások „szertartása” nincs leszögezve, többféle szövegkönyv szerint lehet imádkozni. December 15-e körül a Szent Család-kép elindul az első „szálláshelyére”, ahol a társulat tagjai imádkozva, énekelve, lélekben közösen készülnek az Istengyermek születésére. A Szent Családot befogadó másnap a kép továbbvivőjévé válik. A képet hozók és a befogadók találkozásának a lényege a közös imádkozás, de utána természetesen egy kis beszélgetésre is sor kerül, amit egy szerény agapéval még meghittebbé varázsolnak. Végül a kilencedik est lejárta után a résztvevők (bokrok) december 23-án az esti szentmise keretében együtt köszöntik a Szent Családot az otthonaikat körbejáró, kihelyezett kép jelenlétében.

 Az ájtatosságot gyakorlók lelkületét talán az egyik imádságos könyvben található elmélkedés fogalmazza meg a legjobban: „A mi házunk Jézus, Mária és József szállása. Nemcsak ma, hanem mindenkor. Mennyivel más lenne boldogságunk, ha a Szent Család szelleme hatná át családunk minden tagját. (..) Ha mindenkor a hit mécsese világítana lelkünkben, és soha méltatlanul nem viselkednénk szent vallásunkhoz. (...) Mától megmutatom, hogy a Szent Család nem látogatott hozzánk hiába. Megjavítom családi életünk hibáit, igyekszem széppé tenni közös életünket...”
 Szeretet szállást keres

Kristály hópihék landolnak a magasból
Arcomba hull, bár ösztönösen felkarol...
Ó, de mégis e földi jóságot, örömét
Szívnám magamba, emberek szeretetét!

Hópihék, angyalkák szárnyain dalolnak,
Gyémánt színük kristálytisztán szállingóznak.
Csillagok fénye eljut Karácsony estén
Borongós lelkekbe, szeretetre éhesen.

Megszületett kisded Jézus örömünkre!
E magasztos hír röpül emberek szívébe!
Fenyőfa illat tölti be családok házát,
S gyertyafény beragyogja sötétség zugát.

Kristály hópihék landolnak a magasból,
Beteríti a világ szennyét, az már nem tombol.
Emberek! Ma Karácsony este, alázat, jóság,
A szeretet kér szállást köztünk, a Messiás!
irta Timár Judith