Csütörtökön nyílik meg a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum idei reprezentatív kiállítása, amely a tervek szerint október 31-éig tart nyitva. A  Leonardo da Vinci csodálatos találmányainak szentelt tavalyi kezdeményezés sikerén felbuzdulva Miklós Zoltán igazgató elhatározta, hogy minden évben egy hasonló volumenű, a város és Udvarhelyszék határain túlmutató, idegenforgalmi szempontból is értékes nagyobb ívű kiállítással lepi meg az érdeklődőket.
Az in­téz­­­­­­ményvezető előbb a tavalyi ta­­pasztalatokat összegezte. „Ki­fejezetten jót tett az iskolásoknak szervezett múzeumlátogatási program, amelynek során a Dr. Verestóy Attila Alapítvány támogatásával autóbuszokkal mintegy háromezer általános iskolás tanulót hoztak el Székelyudvarhelyre. Sok diák ekkor járt először múzeumban. A múzeumlátogatási kedv megnövekedett, hiszen a korondi és a zetelaki iskolák igazgatói már jelezték, hogy szervezett formában kívánják elhozni A táguló Gutenberg-galaxis című kiállításra a gyermekeket. Ez már hamarosan több száz látogatót jelent. A felnőtteknek nem is ajánlom, hogy a jövő héten látogassanak el hozzánk, mert akkor a város általános iskolásai fogják ellepni a kiállítási termeket, hiszen ekkor adott a lehetőség arra, hogy iskolán kívüli programok formájában szervezzenek pluszfoglalkozásokat a pedagógusok. Egyébként a Da Vinci-kiállítás anyagát most Marosvásárhelyen állítják ki a várban, onnan Hatvanba kerül, de közben Esztergom múzeuma is jelezte, hogy kölcsönvenné” – nyilatkozta az intézmény igazgatója.
Róth András Lajos történész-levéltáros, a Bacz­ka­madarasi Kis Gergely Református Kollégium épületében (a volt Benedek Elek Tanítóképzőben) működő Dokumentációs Könyvtár őre szervezőként és kutatóként a kiállítandó anyag összetételéről és a szakmai koncepcióról beszélt, hiszen a kiállítás jelentős részét a könyvtárban és a múzeum gyűjteményében található kéziratok, kódexek és ősnyomtatvá­nyok (egyebek közt egy 1489-es kiadású kötet) alkotják. A Székelyudvarhelyi Kódexet (készült 1526–1528 között) a tulajdonos, a Tamási Áron Gimnázium kölcsönözte a kiállításhoz. A kódexet magát nem, de annak digitalizált változatát lehet majd „lapozgatni”. A hodgyai református gyülekezet a Váradi Biblia náluk őrzött példányát bocsátotta a múzeum rendelkezésére. Nem sikerült az együttműködést olyan szintre fejleszteni a marosvásárhelyi Teleki Tékával, mint ahogyan azt tervezték, ugyanis a Maros Megyei Könyvtár igazgatónője csak másolatok átszállítását engedélyezte. Ettől függetlenül azonban Lázok Klára, a Teleki Téka vezetője teljes szakmai tudásával állt az ügy mellé.
Erdélyben Gutenberg-galaxisról csak a velünk együtt élő népek kultúrája ismeretében beszélhetünk. A kiállítás bemutatja Brassó, Nagyszeben és Balázsfalva nyomdai műhelyeit, az onnan kikerült értékes munkákat. Köztudott, hogy Balázsfalván magyar segédlettel és fejedelmi közreműködéssel olyan nyomda működött, amely cirill és latin betűs kiadványokkal látta el a románokat. Nagy figyelmet szenteltek Kolozsvár nyomdatörténetének, ahol a középkor és újkor folyamán – a reformkorig – mintegy harminc nyomdából maradtak fenn kiadványok. Heltai Gáspár, az elmagyarosodott szász író és prédikátor nemcsak nyomdászmesterként, hanem a magyar helyesírás egyik első rendszerezőjeként is jelentős személyiség. Nagyenyed és Nagyvárad, Csíkszereda nyomdakultúrájából is kaphat itt ízelítőt a látogató a következő fél esztendőben.
A tavalyinál valamivel rosszabb gazdasági helyzetben jóval nehezebb volt a szervezés és a támogatók bevonása. Székelyudvarhely városa, az intézmény fenntartója a költségek 85%-át vállalta, jelentős összeggel támogatta a kiállítást Hargita Megye Tanácsa és a Communitas Alapítvány is.
Miklós Zoltán fölöttébb furcsállta, hogy a városban működő nagy nyomdák nem láttak fantáziát ebben a programban, nem léptek be szponzorokként, miközben a jóval szerényebb, de míves kiadványokat előállító csíkszeredai Gutenberg Kiadó és Nyomda – talán a közös névhasználat okán – a tőle elvárható maximális jóindulattal, készségesen állt a téma mellé. A hagyományos és új szponzorok között fellelhetők az Ikos-Conf Készruhagyár, a Maxol, a Famos, az Idea Klub és a Top Invest, a reklámanyagok és látványelemek kivitelezője. Tárgyakat kölcsönzött a Teleki Téka, a Csíki Székely Múzeum, a székelykeresztúri Molnár István Múzeum és a már említett hodgyai református gyülekezet, valamint a Tamási Áron Gimnázium is. A látványtervek, a bútorzat, a világítás megálmodását és elkészítését idén is gyakorlott, jól bevált szakemberre, Baróti Hunorra bízták. A stratégiai médiapartner az Udvarhelyi Híradó, a Székelyhon.ro, illetve a lapcsalád más székelyföldi városokban és Kolozsvárott működő kiadványai.
Akárcsak a Da Vinci-kiállításnál, itt is lesz lehetőségük a gyermekeknek arra, hogy lazítsanak és interaktív módon ismerkedjenek a könyvvel, a könyv- és papírelőállítás, a könyvkötészet és a legmodernebb informatika eszközeivel, hiszen időben egész a jelenig, az internet és a villanykönyv, az e-book világáig hatol fel az időben a kiállítási anyag.
Birtalan József, Hargita Megye Tanácsának al­elnöke is a kiállítás fontosságára hívta fel a figyelmet. „Kötelességünknek tartjuk és természetesnek érezzük az ehhez hasonló kezdeményezések támogatását. Roppant fontos, hogy gyermekeinknek minden lehetőséget megteremtsünk az olvasáshoz, hiszen rá kell ébredniük arra, hogy milyen csoda rejtőzik egy könyv borítói mögött, látniuk és értékelniük kell azt a tudást, amely információáradatként itt áll előttünk. Csak közvetve ide vonatkozó téma, de egyre égetőbb, hiszen az állami levéltár Hargita megyei fiókintézményében is olyan mennyiségű feldolgozatlan anyag van, amely szintén a Gutenberg-galaxis része, s amely ugyancsak feldolgozásra vár; akkora mennyiségű nyersanyag, amelynek feldolgozásához akár 25-30 esztendő is szükséges lehet.”
A kiállítás csütörtökön 18 órakor nyílik meg a Haáz Rezső Múzeumban.

forrás: székelyhon.ro