Jelen volt Cseke Attila képviselő, Pécsről az MTA Regionális Kutatások Központja részéről Pálné Kovács Ilona szakértő, Horváth Gyula professzor, Tánczos Barna szenátor, szakértők a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, illetve a Babeș-Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozatának képviseletében, Csák László, valamint Cziprián-Kovács Lóránd, Csutak István fejlesztéspolitikai szakértő, Grațian Mihăilescu szakértő a Román Akadémiai Társaság részéről, Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Lokodi Edit Emőke, Maros Megye Tanácsának alelnöke, Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere és Hargita megyei polgármesterek.
A többórás műhelymunka résztvevőit házigazdaként Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke köszöntötte. Mint mondta, Romániában a kormány proaktív hozzáállása helyett a különböző szakmai és társadalmi szereplők kényszerítették ki a regionalizációval kapcsolatos érdemi diskurzust. A szakmai párbeszéd kialakításában az önkormányzatoknak is szerepet kell vállalniuk, tette hozzá, ezt kezdte el Hargita Megye Tanácsa a különböző elemzések és javaslatok kidolgozásával, ismertette, és megköszönte az intézmény elemzőcsoportjának munkáját. Bizalmának adott hangot, hogy sikerül érdemi vitát elindítani a téma kapcsán.
A párbeszédet meg kell tisztítani a politikai indíttatású és célzatú kérdésektől, partnereket kell keresni a tárgyaláshoz. A régiósítási szándék középpontjában az ember kell álljon, a régiósítás legyen eszköz, nem pedig cél, fejtette ki Hargita Megye Tanácsának elnöke. Az átszervezés nyomán egy gyorsabb, hatékonyabb, lakosságbarátabb ügyintézés kell felépüljön, és figyelembe kell venni a helyi közösségek összetett igényeit, elfogadható életszínvonalat biztosítani, megfékezni az elvándorlást.
Hiányosságként említette, hogy nem hallani a lakosság véleményét, csak az elit tárgyal a kérdésről. Fontos, hogy a régión belül ne nyomják el egymást a megyék, méltányos rendszert kell kitalálni, amelyben a gazdasági növekedés egyformán biztosított. Erősíteni kell a kistérségi együttműködéseket, egymást segítő programokat kidolgozni, fejtette ki Borboly. Hozzátette: a decentralizáció során csökkenteni kell a közigazgatási terheket, a területi közigazgatás átalakításával javítani kell az ország versenyképességét és erősíteni az EU-s források lehívását szolgáló fejlesztési rendszert. Felezni, harmadolni kell az emberek, a vállakozások életét megnyomorító jogszabályok útvesztőit – fogalmazott a megyeelnök. Továbbá az e-közigazgatás kiépítésének fontosságát hangsúlyozta, amely szintén a sorban állást küszöböli ki.
Pálné Kovács Ilona európai példákkal szemléltetve emelte ki, hogy a regionalizáció során a hatáskörök decentralizációja a legfontosabb, másodlagos a területi felosztás, hiszen a reformok célja a jobb kormányzás. Először a célkitűzéseket kell meghatározni, mondta, majd megtervezni a reform folyamatát, ezt pedig szakmailag – jogi szabályozások, pénzügyi források, intézmények hatásköre stb. – alaposan elő kell készíteni. Mindezt kompromisszumok során lehet jól kialakítani, nem harcolni kell, hanem alkudozni és partnerek keresni – összegezte a szakértő.
Grațian Mihăilescu kutatási eredményekkel mutatott rá arra, hogy miért nem jó a jelenlegi fejlesztési régiós felosztás. Nemcsak a területi átalakításra, hanem a közigazgatási rendszer teljes reformjára van szükség – adott hangott véleményének.
Cseke Attila a decentralizáció folytatásában és kiszélesítésében látja a megoldást. A jelenlegi 8 fejlesztési régió közigazgatási régióvá alakítása a fejlesztéspolitika és a közösségek kudarca lenne. Az RMDSZ kisebb, 3-4 megyéből álló fejlesztési régiókat javasol, a reform lebonyolítását pedig 3 szakaszban látják: decentralizáció, fejlesztési régiók átszervezése, ezek után pedig közigazgatási hatáskörrel való felruházása a fejlesztési régióknak.
Megköszönte a kezdeményezőknek a fórum létrehozását előadása kezdetén Tánczos Barna. A fejlesztési régiók átszervezése során a politikum hallgasson a szakmai véleményekre, mondta, újra kell gondolni az adminisztrációt, ehhez kell alakítani a törvényes hátteret. A decentralizáció során a legfontosabb a hatáskörök tisztázása, fejtette ki véleményét.
Kisebb és hatékonyabb fejlesztési régiókra van szükség, csatlakozott a többi hozzászóló véleményéhez Tamás Sándor.
Antal Árpád szerint közelebb kell hozni a döntéseket az emberekhez. Csatlakozott az előtte szólókhoz abban a véleményezésben, hogy kisebb fejlesztési régiókra van szükség, viszont meglátása szerint a történelmi régiók kell közigazgatási hatásköröket kapjanak.
A regionális politika a versenyképességet kell támogassa, hozza kell járuljon az általános jóléthez. Egy térség jövedelmi kondíciójának alakításában legnagyobb szerepe a gazdaságnak van, aktív partneri kapcsolatot kell kialakítani a gazdasági szereplők és a közigazgatás szereplői között – fejtette ki Horváth Gyula.
A tanácskozás végén Borboly Csaba házigazdaként megköszönte mindenkinek, hogy eljött, kiemelve Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármesterének jelenlétét, aki ismertette a Magyar Polgári Párt álláspontját a téma kapcsán, illetve Csegzi Sándorét, aki Marosvásárhely polgármesterét, Dorin Floreát képviselte a munkaülésen.
A március 27-i workshop egy pozitív visszajelzés volt az együttgondolkodásra, együttműködésre, értékelte András Zoltán, Hargita Megye Tanácsa elemzőcsoportjának vezetője. Továbbá összegezte a tanácskozást következtetéseit: a reform célját, eszközeit, szabályozását meg kell határozni, és ez kell jelentse a diskurzus alapját. A decentralizáció vezethet el egy polgárközeli rendszerhez. A reformnak ki kell védenie a bürokratikus és a korrupciós kockázatokat. Erősíteni kell helyi szinten a közigazgatási kapacitást. Figyelni kell az európai uniós szabályokra, ezeket lehetőségként, nem pedig korlátokként kell kezelni. A helyi közösségek érdekeit a lehető legjobban érvényre kell juttatni a reform során.
forrás:erdély.ma
.gif)
