Eltűnt néhány kereszt a hősök sírkertjéből. Mint kiderült, a római katolikus temetőből dr. Jakab Gyula cégéhez vitték a kereszteket, hogy május végére felújítva kerülhessenek helyükre a 218, első világháborús katona végső nyughelyének jelképei.
Van egy sírkert a gyergyószentmiklósi római katolikus temető közepében. Egyforma, hatvankét kőkereszt egy közös keretben. Halottak napján megállnak itt a helyiek, s az idősek gyerekeiket biztatják: gyújtsanak egy gyertyát a hősökért is, akik a hazáért vesztették életüket. A sírkertben nyugvókról van, aki tudja, az első világháborúban estek el, s bár nevük szerepel a fejfán, moha lepte, eső koptatta, többségük mára kifürkészhetetlen. Akik e temetőben hozzátartozóik sírhantjához járnak, csak azt láthatják, a kert rendezett, nemzeti ünnepekkor itt róják le kegyeletüket az összegyűltek. A napokban sokaknak feltűnt: több kőkereszt is hiányzik a parcellából, a szegélykövek egy részének is nyoma veszett. Találgatások helyett szolgált válasszal Puskás Emil temetőgondnok: a kereszteket dr. Jakab Gyula cégénél kell keresni, ott újítják fel, majd állítják eredeti helyükre vissza.

Június 28-ra kell készen lenni
A Kavicsbánya utcai telepen munkások tisztítgatják a temetőből elhozott kereszteket, szegélyköveket. Jakab Gyula cégtulajdonos elmondta, nem is tudta, mit vállal tulajdonképpen, amikor a minisztériummal megállapodott:
„A hó alatt nem látszott, hogy ezek a sírkövek betonba vannak öntve. Nehéz kivenni úgy, hogy ne sérüljenek. Márpedig vigyázni kell, mert ezek pótolhatatlanok” – magyarázta a geológus szakember.
Fel kell frissíteni a kereszteket, a közös emlékművet – ez azt jelenti, hogy az andezit kereszteken megtelepedett mohát el kell távolítani, a megkopott, alig olvasható  feliratokat megmélyíteni. Több problémát is említett a szakember, mely a munkát nehezíti: az andezit, mely a Görgényi-havasokból származik, nem a legkeményebb fajtából való, van, ahol pótolásra szorulna, egy kereszt törött is. Viszont hogy ne üssön el a többitől, nem lehet új keresztet faragni, kőragasztóval és andezitporral kell kiegészíteni, összefogatni. A közös műemléket helyben kell majd tisztítani, ennél is kérdés vetődött fel: hogyan lehet eltüntetni a porózus anyagba beszivárgott gyertyaviaszt. Haladáshátráltató az is, hogy a feliratok megmélyítése csak akkor kezdődhet, ha megkapják a sírkertben nyugvók pontos névsorát. A nevek ugyanis sok helyen már kibetűzhetetlenek. Mindenképp igyekeznek, tisztítják a kereszteket és szegényköveket, a szerződésben foglalt határidőt szeretnék tartani.

Lista 218 hősről
Történelemleckét venni mentünk Csergő Tibor történészhez, a Tarisznyás Márton Múzeum igazgatójához. Ő volt az, aki a múltról konkrét információkkal tudott szolgálni, elénk tette a katonák névsorát is:
„Első világháborús halottak vannak a sírkertben, azok, akik a frontvonalon estek el, illetve akik itt haltak meg, a hadikórházban. Ez annak idején legalább háromszor ekkora temetkezési hely volt, fakeresztekkel, ám 1940-ben, a bécsi döntés előtt a hősöknek tiszteletadásért felelős szervezet irányításával alakult ki a jelenlegi sírkert. Jegyzőkönyvek igazolják, hogy 1940. augusztus 3-ra fejezték be azt a munkát, melynek során a gyergyószentmiklósi temetőben exhumálták az első világháborús katonákat, úgynevezett cukros dobozokba tették a csontokat, s összetömörítették úgy, hogy egy kereszt alá több is került. A 218 katona 62 kereszt alatt nyugszik, közülük 12-nek neve ismeretlen.”