A kankalinfélék családjába tartozó növény aranysárga virágzata mézszerû, kellemes illatot áraszt. A levélrózsa közepébõl kiemelkedõ virágzati kocsány 10-20 cm magas, rajta a virágok ernyõbe csoportosulva állnak. A sárga virágok torkában öt narancsszínû folt van. Ezt a fajt, amelyet „valódi kankalin"-nak is hívnak, fõként lomberdeinkben, hegyi kaszálókon • találjuk. Az Alpok nyúlványain, hegyvidéki és alhavasi réteken honos a sugár kankalin (Primula elatior). Hosszú szárán kénsárga virágai ernyõkben csüngenek, s csak enyhén illatoznak. (Nemcsak hazánkban védett, de már Ausztriában is a kipusztulás szélén áll.) A harmadik faj a cifra vagy füles kankalin, más néven medvefül (Primula auricula) alpesi növény, szigorúan védett és ezért ezt sem szabad leszedni. A kankalintea kitűnő ideg- és szíverősítő, mely csillapítja a migrént és az ideges fejfájást, kiválóan hat szívizomgyulladás, vízkór esetén és szélhűdés megelőzésében. Ha a gyökerét megfőzzük, mézzel keverjük, kitűnő teához jutunk, amely segít a hólyagkő elhajtásában.
A következő vértisztító tavaszi teakeveréket ajánlom figyelmükbe: 50 gramm kankalin, 50 gramm bodzahajtás, 15 gramm csalánlevél, 15 gramm pitypang-gyökér.
Egy púpozott teáskanál keveréket '/4 liter vízzel leforrázunk és három percig állni hagyjuk. Napközben kortyonként két csészével fogyasztunk belőle. Esetleg kevés mézzel édesítjük. (Bodzahajtáson a fiatal, éppen felpattanó rügyeket értjük!)
Kiváló gyógyszer szívpanaszok esetén a kankalinvirágból készített bor, melyet tavasszal magunk is elkészíthetünk. Friss kankalinvirággal lazán megtöltünk egy 2 literes üveget és valódi jó fehérbort öntünk rá, hogy a virágokat ellepje. Az üveget, bedugaszolva két hétig a napon tartjuk. Szívpanaszok esetén egy-egy kortyot iszunk a borból, amikor szükséges. Szívbetegek naponta 3 evőkanállal is megihatnak belőle.
.gif)
){kind=link}